Az erő, egészség és fiatalság megőrzésének módja jóga segítségével

joga-fiatalsagA hosszú életet legyen az bármily hosszú is, senki sem szeretné tehetetlen öregemberként végigszenvedni. Így magától adódik a következő, csábító jóga-ígéret: a fiatalság megőrzése. A fiatalság maga összetett fogalom, és annak időtartama is sok mindentől függ. A fiatalságon nemcsak a fiatalos külsőt, hanem a mozgékonyságot, a testi és szellemi teherbíróképességet, és nem utolsósorban a nemi képesség megőrzését érti a jóga-tan.

A jóga szerint a fiatalság fontos fokmérője a gerinc hajlékonysága, s meg kell hagyni, hogy ezt ugyancsak nagyszámú gyakorlat segíti elő a jógában a gerinc minden irányba való csavargatásával, lazításával. Az az egy bizonyos, hogy a mozgékonyság, hajlékonyság, a fiatalos mozgás e gyakorlatokkal messzemenően megőrizhető. Jelentős hatással van emellett a gyakorlatok nagy része a belső-elválasztású mirigy rendszerre. Ez szintén olyan tényező, amelynek nyugodtan tulajdoníthatunk “fiatalság-megőrző” szerepet, hiszen a fiatalságra jellemző állapot fenntartásában nagy szerepük van a hormontermelő mirigyeknek.

A mirigyekre való hatások közé tartozik a nemi mirigyekre való hatás is, ami valószínűleg egyik alapja a jógában számtalanszor hirdetett ,,fiatalságnak”, a nemi képességek megőrzésének. A nemi képességet állítólag még a klimaxban levő egyénekben is vissza tudja állítani a szorgalmasan végzett gyakorlatozással. A jóga szerint azonban eltekintve néhány egyenesen szexuális jógaiskolától, a nemi energia egy részét is fel kell használni, és sorompóba állítani az egészség megőrzése céljából, nem pedig fordítva, az egészséget feláldozni a nemi izgalmak oltárán. A szellemi jógik is azt állítják, hogy csodálatos képességeik megszerzéséhez az alapenergiát a nemi erőkből veszik.

Abhenananda írja, hogy egy középkorú jógi Angliába való érkezésekor mindössze 18 éves fiú benyomását keltette. Ebben talán van némi túlzás is, ám a jógának van olyan kétségtelen hatása is, amely közvetve erősen hat a megjelenésre, mégpedig ez a gyakorlatozások nyomán állandósuló emelkedett nyugalom, ami bizony kisimítja az arcvonásokat, s így fiatalabbá teszi a tekintetet. Az arcvonásokat a koponya alkatán kívül elsősorban a fejen levő számos mimikai izom tónusa adja meg. Az élet folyamán elszenvedett izgalmak, bosszúságok, mindennapi kisebb-nagyobb keserűség, félelem, harag, mind arckifejezésekben is megnyilvánul. Az újságok és művészi produkciók mind izgalmakkal, szerencsétlenséggel, kriminalisztikai esetekkel vannak tele. E rémképek szinte ellepik az urbanizált ember gondolkodását, megfeszítik arcizmainak tónusát, mélyítik ráncait. Ha a jóga tanulmányozásával vagy gyakorlásával csak annyit érünk el, hogy legalább egy időre eltereljük figyelmünket az indokolatlan aggódásról, s a természetesebb egészségesebb életmód felé fordulunk, máris megéri a fáradságot, nyerünk valamit.

A nyugalom, a kiegyensúlyozott gondolkodás elérése elsősorban a szellemi jóga célja, de ugyanezt a hatást el lehet érni a hatha jóga gyakorlatcsoportjával is, elsősorban a légzésgyakorlatokkal. Ugyanakkor maga az a tény is megnyugtatólag hat – csupán az a tudat -, hogy egészségünk érdekében valamilyen rendszeres munkát végzünk, még ha ezt a rendszert nem is értékeljük túl.

Ismeretes, hogy nemcsak jógik, hanem női jógagyakorlók (,,jóginik”) is léteznek Indiában, mégpedig szép számmal. Talán éppen ezzel lehet összefüggésbe hozni azt, hogy a hatha jóga kimondottan kozmetikai gyakorlatokat is ismer, amelyeknek célja a bőr, elsősorban az arcbőr fiatalon tartása. Ilyen hatása van a legtöbb fordított helyzetű testtartásnak.

A dolgokat mérlegelve meg kell állapítani tehát, hogy ha a jóga nem is művel csodát, öregből semmi esetre sem csinál fiatalt, annyit joggal várhatunk tőle a legszigorúbb kritika mellett is, hogy késlelteti az öregedést, és így legalább relatíve hozzájárulhat fiatalságunk megőrzéséhez.

“Jóga és tudomány” – Dr. Vígh Béla