Jóga ászanák filozófiája

patanjali-yoga-sutraAz ászana a jóga legfőbb „eszközeinek” egyike. Jótékony hatásai a fizikai szinttől egészen a spirituális szintig terjednek. Ezért is nevezik a jógát szarvánga szádhanának, avagy holisztikus gyakorlásnak. Amikor végrehajtunk egy ászanát, különböző testtartásokat veszünk fel, a mozdulatba bevonjuk teljes elménket és a legbensőbb énünket, így a külső és belső énünk kapcsolatba kerül egymással.

A jóga filozófiája szerint az ember lénye három testből és öt rétegből áll. A három test a következő: a kauzális test, azaz kárana saríra, amely az egyéniség tudathordozó eszköze, a finomtest a száksma saríra, és a durva fizikai test, vagy karja saríra. Minden egyén az elme, anyag, energia és tiszta tudatosság szintjén működik az öt rétegen keresztül.

Ezek a következők: az anatómiai réteg, vagy annamaja kósa, amivel az ászanák végrehajtásakor foglalkozunk, az életerő rétege, a pránájáma kósa, amivel a pránájáma során dolgozunk, a pszichológiai réteg, azaz a manómaja kósa, erre a meditációval tudunk hatni, és az intellektuális réteg, avagy vidzsnyámaja kósa, ezt azzal formálhatjuk, ha a szent könyveket őszintén, helyes megkülönböztetéssel tanulmányozzuk. Amikor ezeket a célokat kitűzzük, elérünk az ánandamaja kósához, a boldogság rétegéhez.

A jóga a három szintet összhangba hozza az öt réteggel, és lehetővé teszi, hogy az egyén tökéletessé fejlődjön. Megszűnik a test és az elme, valamint az elme és a lélek közötti elkülönülés, mivel ezek a szintek eggyé olvadnak. Ily módon segítik az ászanák az egyén átformálását azzal, hogy tudatosságát a testtől a lélek irányába terelik.

A jóga útja

A Hatha jóga pradipiká (magyarul A hatha jóga lámpása) a jógáról szóló gyakorlati írásmű a Krisztus utáni XV. század körül keletkezett A szerző, a bölcs Szvátmáráma, kezdők számára nyújt gyakorlati útmutatást arról az ösvényről, amelyet a test tökéletesítésétől a lélek megpillantásáig kell bejárniuk. Patandzsalitól eltérően – szerinte a lélek megpillantása a csitta, avagy a tudat megfékezésén keresztül lehetséges -Szvátmáráma az energia, a prána megzabolázásával kezdi tanulmányát. A lélek megpillantását az energia szabályozásán keresztül hatha jógának nevezzük, míg a tudat szabályozásán keresztüli utat rádzsa jógának. A hatha jóga lámpása negyedik részében a lélegzet fontosságát hangsúlyozza, miszerint ha az elme az érzékek királya, akkor az elme ura a lélegzet. Ha a légzés ritmikusan, kontrollált és kitartott hanggal történik, az elme lenyugszik. Ebben a csendességben az elme királya (a lélek) válik az érzékek, az elme, a légzés és a tudatosság legfelsőbb irányítójává. Amikor megtanulunk fókuszálni a be- és kilégzésre, megtapasztaljuk az elmére gyakorolt semlegesítő hatását. E hatás vezette Szvátmárámát arra a következtetésre, hogy a tudatosság, avagy szamádhi kulcsa a prána szabályozása.

A Hatha jóga pradípikának a Szamádhi prakarana, a tudatosságról szóló fejezetében Szvátmáráma saját tapasztalatait írja le: „Ha valaki megtanulja, hogy ne gondoljon a külső dolgokra, és ezzel egy időben távol tartja a belső gondolatokat is, megtapasztalja a szamádhit. Amikor az elme a lélek tengerében feloldódik az abszolút létezés állapota érhető el. Ez a kaivalja, a lélek felszabadulásának örömteli állapota.”

A jóga célja az egyensúly és a béke állapota. Patandzsali arra figyelmezteti a tanítványokat, hogy ne hagyják magukat megtéveszteni a csen-dességtől, mert az a jógabhrastha állapotához vezethet, azaz a „jóga kegyéből való kieséshez”. Azt is mondja, hogy- „A jógagyakorlásnak folytatódnia kell mivel az a lélek megpillantásával éri el csúcspontját.” Ez a stádium, amikor az ember eggyé válik a saját létezésének magjával, a nirbídzsa (mag vagy gondolat nélküli) szamádhi állapota.

A jóga hatása

A jóga szútra harmadik fejezetében, a Vibhúti pádában, Patandzsali a jóga hatásairól beszél. Habár a mi modern tudatunk számára ezek titokzatosnak tűnhetnek, valójában az emberi természet hatalmasságának lehetőségeit mutatják meg. Ezeket a spirituális erőket és képességeket egytől egyig le kell győzni. Máskülönben csapdává válnak, és eltérítik a keresőt a jóga igazi céljától. Amikor a lélek kiszabadul a test, az elme, a hatalom és a siker büszkeségének kötelékéből, eléri a kaivalja, a szabadság állapotát. Ezt az aspektust a jóga szútra az egyedülvalóságról szóló, negyedik részében fejti ki Patandzsali, amely a teljes, megvilágosodás általi felszabadulásról szóló fejezet.

Aki rendszeresen jógázik, nem áldozata, hanem mestere lesz a körülményeknek és az időnek. A jógázó azért él, hogy szeresse és szolgálja a világot. Ez az élet lényege. Béke bent és béke kint, béke az egyénben, a család egységében, a társadalomban és az egész világon.

Részletek: B.K.S Iyengar – Jóga, a holisztikus egészséghez vezető út című könyvből