A jóga célja

jogaceljaA jóga gyakorlatának alapja az az igazság, ami jógik ezreinek életén keresztül igazolódott be a történelem folyamán. Ez az igazság csak a technikák alkalmazásán és a jóga gyakorlásán át igazolható: az élet lényege a tökéletes lelki nyugalom, a teljes, zavartalan boldogság és a feltétel nélküli szeretet. Ez egy, a külső hatásoknál nagyobb erejű tapasztalat, mely az élet és erő forrásából merít, és rendesen a felfogóképességünk elől rejtve van, de minden vallás és spirituális törekvés alapját képezi. Van, aki Istennek hívja, mások megvilágosodásnak nevezik. De nem a szavak fontosak; az élmény az, ami számít.

Bármi legyen is az ösvény, a jóga célja ugyanaz. Mindegy, hogy mi a módszer, a jóga hatásai hasonlóak. Bár maga a végső cél – a kiteljesedés – érthetetlen vagy homályos sokak számára, de az út során, már jóval a cél előtt, a jóga sok virága kivirágzik. Ezek között van a vitalitás, az egészség, az elme csendje, a könyörületesség, a nemeslelküség, a megértés és más hasonlók. A jóga szépsége, hogy nagyon sajátságos tudás és technika. Több mint egy évezred alatt fejlődött ki, és módszertanát számtalan ember tökéletesítette, tanulmányozására szentelve életét. A jóga egzakt tudomány, anyaga a saját elménk és testünk. De ha van motivációnk és elszántságunk haladni a jóga útján, el fogjuk érni a végcélt is.

A jóga céljának sok neve van, és mindegyik más-más megközelítésből írja le. De mindegyik az alapvető emberi helyzetet világítja meg egy másik nézőpontból. A jóga annyit jelent: egység. Ez mint a jóga célja és gyümölcse, az egyéni és univerzális, az én és más(ok), a belső és külső, a véges és határtalan egységét jelenti.

A szamádhi arra a tudatállapotra utal, ahol megtapasztalható az egység élménye azáltal, hogy átlátunk az elme kivetítésein (projekcióin), melyek megoldatlan múltbéli tettek következményei. A tudatnak ez az alapállapota a jóga végső gyümölcse. A szamádhiban nincsen sem szenvedés, sem megkötöttség, sem illúzió, csak a korlátozottság-nélküliség mély, újraéledő békéje, és a véges én azonosságérzete a végtelen mindenséggel (a nem-mássággal vagy Egyedül-Valósággal).

A móksa jelentése: megszabadulás. Gyakran gondolják azt, hogy a jóga kirepülés a világból, de ez nem így van. A jóga utazás a világ szívébe. Nem a világot hagyjuk magunk mögött a jógában, hanem az illúzióinkat, a világról előre kialakított nézeteinket, és különösen a megtévesztő érzetet az önvalónk Istentől és a többi létezőtől való különállásáról. Megszabadulva ettől az illúziótól, egyesítjük magunkat (énünket) a teljes univerzummal.

A káivalja jelentése: nem-másság vagy Egyedül-Valóság. Amikor többé már nem éljük át magunkban a különállóság érzését, többé nem tartjuk fenn az én magam és a többi más kettősségét sem. Nincs már semmi más, ami miatt egyedül lehetünk, és nincs én (self) sem, amit meg kell védenünk. A káivaljában egyedülállóan a minden kölcsönös összekapcsoltságának állapota valósul meg.

Részletek Godfrey Devereux “A jóga alapjai” című könyvből