Meditáció és jóga

Jóga, meditáció

Meditáció és jóga

A meditáció nem olyasvalami, amit szavakban ki lehet fejezni. Közvetlen tapasztalatot kell szerezni róla, kinek-kinek a saját életében. A meditáció nem is tanítható. Ha valaki azt állítja, hogy meditációt tanít, akkor rögtön tudhatod, hogy az illető egyáltalán nem jógi. A meditáció a bonyolult tudat egyszerűvé és ártatlanná tétele, büszkeség és arrogancia nélkül.

Szellemi tapasztalat azonban nem lehetséges erkölcsi elvek nélkül. Az erkölcsi és a szellemi gyakorlás együtt vezet el az istenség nektárjának megízleléséhez. Így a jama és a nijama erkölcsi alapelvei elengedhetetlenül szükségesek, ha valaki szellemi ösvényt kíván követni.

Korábban is írtunk arról, hogy a jóga területét három részre lehet osztani. Ebből a jama és a nijama az első, az ászana, a pránájáma és a pratjáhára a második, a dháraná, a dhjána és a szamádhi pedig a harmadik rész. A jama és a nijama a cselekvőszervek és az érzékszervek fegyelme. Ezen elvek közösek az egész világon. Nem kizárólag indiaiak, és nem kötődnek egyedül a jógához. A jama és a nijama valami nagyon alapvető, amit fenn kell tartani, amivel törődni kell. A madárnak két szárnyra van szüksége ahhoz, hogy repülni tudjon. Annak pedig, aki a spirituális bölcsesség létráját kívánja megmászni, az erkölcsi és mentális fegyelem elengedhetetlen.

Ez az a kiindulási pont, amelyről a fejlődésnek kezdetét kell vennie. Az egyén fejlődéséhez a jóga tudománya három módszert kínál: az ászanát, a pránájámát és a pratjáhárát. E három módszer képezi a jóga második szakaszát, és jellemzője, hogy erőfeszítést kíván.

A jóga harmadik szakasza a dháranát, a dhjánát és a szamádhit foglalja magában, amelyeket egyszerűen „koncentrációnak”, „meditációnak” és „az Egyetemes Önvalóval történő egyesülésnek” lehet fordítani. Megjelenésük az ászana, a pránájámá és a pratjáhára gyakorlásának következménye, de önmagukban nem járnak gyakorlással. Mivel rengeteg változata van a gyakorlásnak, így a hatásokban is változatosság mutatkozik. Ha két órát dolgozol, akkor csak kétórányi munkabért kapsz. Ha nyolc órát dolgozol, akkor a munkabéred is nyolcórányi lesz. Ha pedig azt látják, hogy kezdeményező vagy, akkor talán még fizetésemelést is kaphatsz. így működik az üzlet.

A dháraná, a dhjána és a szamádhi is ehhez hasonló. Ha szorgalmasan dolgozol az ászanán, a pránájámán és a pratjáháran, akkor jutalmul meg fogod kapni a dháranát, a dhjánát és a szamádhit, melyek e gyakorlás eredményei, és közvetlenül nem gyakorolhatók. Ha azt mondjuk, hogy gyakoroljuk őket, az azt jelenti, hogy nem ismerjük a jóga korábbi aspektusait. Csak ez utóbbiak gyakorlása által remélhetjük, hogy eljutunk a következményeikhez.

Amikor olajat öntünk egyik edényből a másikba, egyenletesen és nyugodtan folyik. Ugyanígy a figyelem és a tudatosság áramlásának is változatlannak és egyenletesnek kell maradnia. Ez a szilárd tudatosság a dhjána, mely a nagyobbik énünk felfedezésének módszere. A dhjána önmagunk tanulmányozásának művészete: megfigyelés, reflexió és a bensőnkben rejlő végtelen látása. A testi folyamatok megfigyelésével kezdődik, majd a mentális állapotra irányuló éberség is szerepet kap, hogy azután a fej és a szív intelligenciájának egyesítésével mélyre merülhessünk a kontemplációba.

E mély kontempláció által a tudat egybeolvad a meditáció tárgyával. Az alany és a tárgy egyesülése a bonyolult tudatot egyszerűvé és sprirituálisan megvilágosulttá teszi. A jóga hatására fellobban benned a tudás fénye, és teljességgel tisztán tarthatod magad, ártatlan elmével, mindenfajta önteltségtől mentesen. A jóga bölcsességében éppen ez a szép: hogy ártatlan, nem pedig öntelt bölcsesség. Ez a meditáció hatása: az arrogancia, a büszkeség és az ego átalakul, szerénységgé és ártatlansággá válik, ami a szamádhi felé vezet.

B.K.S. Iyengar – A jóga fája