Rádzsa jóga, a fegyelem és a meditáció útja

Rádzsa jóga

Rádzsa jóga

A rádzsa jóga, a királyi út nagyon tudományos és módszeres, ezáltal igazán megfelelő a modern ember számára. Ugyanakkor nagyon gyakorlatias is. A bölcs Patandzsali rendszerezte és foglalta össze évezredekkel ezelőtt. Ezen az úton megtanulhatjuk az összes energiánkat, vágyunkat, érzelmünket és gondolatunkat a tudatosság központja felé irányítani és elérni a szamádhit.

Ennek az útnak a célja a szamádhi állapotának elérése, melyben az egyén egyesül a kozmikus Valósággal. A rádzsa jóga nyolc lépcsőfokból áll, melyeket a törekvő szisztematikusan végigjár, míg végül eléri a célt. A rádzsa jóga gyakorlása olyan, mint felmenni egy létrán. Ha a tanuló rálép az egyik fokra, akkor tudatára ébred a következőnek. Ezen út célja az egyéni léleknek a kozmikus Lélekkel való egyesítése, és ezt nevezik szamádhinak. Ebben az állapotban az ember minden kérdésére választ kap, hiszen elérte az egységet a végső Valósággal. Aki eléri a szamádhit, a tökéletesség állapotát éri el.

A jóga különböző útjai nem zárják ki egymást. A rádzsa jóga a jóga más útjainak a tanításait is magában foglalja. Egy rendszeren belül különféle módszereket tartalmaz, ezért különböző háttérrel rendelkező és eltérő természetű emberek is gyakorolhatják. A rádzsa jóga három síkon jelent gyakorlati képzést: a testin, a tudatin és a spirituálison. Gyakorlatiasságának köszönhetően mély ismeretekre tehetünk szert általa, és elérhetjük az Önvaló teljes felismerését. A rádzsa jóga rendszerezett tudomány, amely nem várja el senkitől, hogy feltétlenül higgyen valakiben, hanem az egészséges megkülönböztetőképesség erősítésére bátorít. Ezen az úton bizonyos módszereket írnak elő, és kifejtik azok jótékony hatásait, így a rádzsa jóga módszereit időről időre tudományosan igazolni lehet. A rádzsa jóga követői ezen módszereket hipotézisként fogadják el, melyeket a saját tapasztalataikkal tesznek próbára. Éppen ezért a rádzsa jóga igen alkalmas a mai tanítványok számára, akiknek a szkepticizmus már csaknem vallásukká vált.

Ezt az utat astanga jógának, vagyis nyolctagú jógának is nevezik. Királyi útnak a gyakorlás nagyszerű és fenséges módja miatt hívják. A többi úton kevésbé határozottak az instrukciók és a filozófiai magyarázatok, kevesebb a gyakorlati módszer, és nincs mód az előrehaladás fokának lemérésére. Ezen az úton azonban a tanuló fel tudja mérni saját fejlődését. Ezen az ösvényen a filozófia és a gyakorlat elkülöníthetetlenül összetartozik. Míg a többi rendszer azt mondja: „ezt tedd, azt pedig ne tedd!”, ez az út megtanítja, hogyan létezzünk. Itt a közvetlen tapasztalat a legfontosabb vezető.

Egy igen egységes filozófia, a szánkhja áll e tudomány hátterében. Ez a világ legősibb filozófiája. Szamjak ákhjáté azt jelenti: „ami az egészet a maga teljességében kifejti”. A szánkhja filozófia az összes többi tudomány szülőanyja. Belőle származik a matematika, és a tudomány minden ága a matematikán alapul. A Bhagavad Gítá kijelenti, hogy a tanultak nem különböztetik meg a szánkhját és a jóga tudományát: „Szánkhja jógau prithag…” A logikával foglalkozó tudósok ezt a filozófiát kézzelfoghatónak és gyakorlatiasnak tartják. Ez a rendszer felismeri, hogy az emberek szenvednek és fájdalmaik vannak. Azt is felismeri, hogy a szenvedésnek oka van, és hogy van a szenvedésből kivezető út. Végül pedig megállapítja, hogy a szabadság állapota elérhető. A jóga tudománya számtalan eszközt szolgáltat a szabadság és a szamádhi állapotának elérésére egy meghatározott rendszer keretein belül.

A jóga az az egzakt tudomány, amely segít saját belső állapotaink megismerésében. Ennek a tudománynak az alkalmazása során megértjük és ellenőrzésünk alá vonjuk az elme durva megnyilvánulását (fizikai test), majd a finomabbakat (érzékek) és a legfinomabbakat, míg végül eljutunk a tudatosság központjához, az egyéni lélekhez. A rádzsa jóga tudománya nyolcrétű ösvény. Ezek a következők: jama, nijama, ászana, pránájáma, pratjáhára, dháraná, dhjána és szamádhi.

Az első négy lépcső — jama, nijama, ászana és pránájáma – alkotja a hatha jóga útját, amely az előkészítője és bevezetője a rádzsa jóga további négy lépcsőjének. A jamák és a nijamák — a jógatudomány tíz előírása — az első két fok a rádzsa jóga létráján. Az öt jama: a nem ártás, az igazmondás, a nem lopás, az önmegtartóztatás és a felhalmozástól való tartózkodás. E megszorítások gyakorlása olyan magatartásbeli változásokhoz vezet, amelyben minden gyengeséget és tökéletlenséget pozitív erények váltanak fel. Az öt nijama: a tisztaság, a megelégedettség, a tökéletesedésért végzett gyakorlás, a szent iratok tanulmányozása és önátadás Istennek. A nijamák segítenek szabályozni és megváltoztatni a szokásainkat, és elősegítik azt, hogy uralkodni tudjunk saját viselkedésünkön. Ekképpen rövid idő alatt és kevés erőfeszítéssel át tudjuk alakítani a személyiségünket.

A kezdőknek nem lenne szabad megfeledkezniük a jóga létrájának e két fontos fokáról. Ha a jamákat és nijamákat az elménkkel, a cselekedeteinkkel és a beszédünkkel gyakoroljuk, elérhetjük a megvilágosodást. Folyamatos és kitartó erőfeszítés által végül képesek leszünk a lehető leglelkiismeretesebben gyakorolni őket. A nyugati jógaoktatók az ászanákat oktatják, néhány légzőgyakorlattal együtt, a jamákat és a nijamákat pedig elhanyagolják a nehézségek miatt, amelyek a tanulókra hárulnának, hiszen a gyakorlásukhoz szükség lenne az életstílusuk megváltoztatására. A hatha jóga teljes rendszere a testi szépség és a meghosszabbított fiatalság kultuszává degenerálódott. Az ászanák és a pránájáma valóban elősegítik a testi egészséget, szépséget és összehangoltságot, de a hatha jóga tudományának összes jótékony hatása korántsem valósul meg általuk. Az összes jótékony hatást csak akkor érhetjük el, ha az elménk mentessé válik az erőszakos, zavarodott és szétszórt gondolatoktól és érzelmektől. A jamák és nijamák gyakorlása tesz képessé a szilárd és nyugodt elme kialakítására.

Az elme és a test sokkal nagyobb mértékben hat egymásra, mint gondolnánk. A tudományos kutatások is kimutatták, hogy , a legtöbb betegség gondolkodásbeli és érzelmi zavarok fizikai ‘ megjelenése. A testi egészség nagymértékben függ a mentális egészségtől. Éppen ezért mielőtt a figyelmünket a testi egészségre fordítanánk, fontos az olyan belső hozzáállás kialakítása, amely szilárd és nyugodt elmét, vagyis mentális egészséget eredményez. Ez az oka annak, hogy ebben a rendszerben a jamák és a nijamák megelőzik a harmadik és a negyedik fokot, vagyis az ászanát és a pránájámát. Ha az elme folyamatosan zavaró gondolatoknak és érzelmeknek van kitéve, az ennek hatására jelentkező testi zavarokat nem lehet pusztán testhelyzetek gyakorlásával orvosolni. Az ászanák és a pránájáma gyakorlásának hatása éppen ezért igencsak korlátozott, ha nem tanítják őket a rádzsa jóga tudományának tíz előírásával, a jamákkal és nijamákkal együtt.

Forrás: Szvámi Ráma – A jóga útjai