A test a jóga terápiában

Jóga terápia Budapest

Jóga terápia Budapest

A jóga tradicionális szemlélete szerint a testtartások és fizikai állapotok intim és alapvető kapcsolatban állnak a személyiséggel és az érzelmekkel. A hatha jóga a jógának az az ága, mely egy sorozat testhelyzetet alkalmaz minden izom és ín nyújtására és erősítésére, melyek megrövidülhettek, összehúzódhattak a mentális feszültségek és hibás testtartás hatására. Ezzel egy időben azok az izomcsoportok, melyek elgyengültek, mert nem használtuk őket, fokozatosan szintén megerősödhetnek.

A rossz testtartási szokások – pl. gerincferdülés kialakulása – alatt a normális egyensúlyérzék elveszik. Egyes izmoknak erőteljesen meg kell feszülniük, hogy megtartsák a testet a középpontból kibillent, egyensúlyt vesztett állapotban. Más izmok, melyek normális esetben ellen tartanának, hogy egyensúlyban tartsák a testet, összemennek és elgyengülnek a kevés használattól. Végül az ember képtelen korrigálni testtartásit még akkor is, ha a torzulásokra már rámutattak. A helyes testtartáshoz szükséges izmok túl gyengék. Csak pár percre tud az ember kiegyenesedni, majd a test remegni kezd, kényelmetlenül érzi magát, és visszaesik a rossz tartásba.

Éppen ezért pusztán a testtartásbeli hibák tudatosítása kevés segítséget jelent. Az egyetlen orvosságot azoknak az izmoknak a fokozatos megerősítése jelenti, melyek szükségesek a helyes testtartás visszaállításához. Különösen hatékony ez a módszer, ha szisztematikusan nyújtjuk és lazítjuk az összehúzódott izmokat és inakat, melyek fenntartják az abnormális testtartást. Az eredményként jelentkező szabadabb mozgás lehetővé teszi a kényelmesebb testtartás lehetőségének tudatosítását. Továbbá most már megvan a megfelelő izomerő és rugalmasság a jobb testtartás fenntartásához. Ami először kész felfedezés volt, szokássá válik, és az új testtartás lesz a megszokott.

A folyamatos, krónikus testtartásokon kívül, melyek jellemeznek egy embert, vannak időlegesebb pozíciók és gesztusok is, melyek átmenetibb jellegű tudatállapotokat tükröznek. A karok lengetése izgalmi állapotban nyilvánvaló jelzés, egy közeli baráttal való beszélgetés során felöltött testhelyzet, viszont már nem annyira nyilvánvaló eleme a testnyelv szótárának. A nyitott karok készséget mutatnak a kölcsönhatásra, míg a keresztbe font lábak és karok jelezhetik a másiktól érkező impulzusok visszautasítását.

A jóga évezredeken át tudatosan alkalmazta ezeket az összefüggéseket, a testtartások és gesztusok területén. A mester, aki egyik lábát a másik fölé hajtva ül, kifejezi hatalmi helyzetét. Az ortodox tradícióban, ha egy tanítvány így ül le a mestere elé, akkor azonnal arcátlannak és pökhendinek tekintik. Nyilvánvaló, hogy kevéssé nyitott. Ezt a testhelyzetet „hősi póz”-nak nevezik, és egy a sok közül, melyeket a velük járó magatartásról neveztek el. Más testhelyzetek az ellazulást hangsúlyozzák, például a „hulla póz”. Az adott testhelyzetek (ászanák) és gesztusok (mudrák) elsajátításával a tanítvány megtanulja, hogyan érje el a kívánt tudatállapotokat.

Részletek a Jóga és Pszichoterápia című könyvből